Forma-1

A szezonról

A Ferrari leigazolta Niki Laudát és Clay Regazzonit a korábbi BRM-istállóból; Lauda a spanyol nagydíjon, pole pozícióból és leggyorsabb körrel aratta pályafutása első futamgyőzelmét - ez jelezte a márka feltámadásának kezdetét. Március 22-én, a dél-afrikai nagydíj edzésén az amerikai Peter Revson Shadow-Fordjának felfüggesztése tört el nagy sebességgel a Barbecue-kanyarban; az autó lángra kapott, és bár Graham Hill, Fittipaldi és Denny Hulme is megpróbálta kiszabadítani, Revson a kórházba szállítás közben életét vesztette. A bajnokság 1968 óta először dőlt el az utolsó futamon: a Watkins Glen-i zárófutamra Fittipaldi és Regazzoni azonos pontszámmal érkezett, de a Ferrari-versenyző műszaki gondokkal küszködött, míg Fittipaldi negyedik helye elhozta a McLaren első világbajnoki címét. Fittipaldi a Lotustól a McLarenhez igazolt erre az évre, és ezzel a győzelemmel a brit istálló történetének első világbajnoki címét szerezte meg. Emerson Fittipaldi nyerte az 1974-es szezon vezetői világbajnokságát, 55 ponttal (McLaren), 3 ponttal a második helyezett előtt. A konstruktőri világbajnokságot a McLaren nyerte, 72 ponttal, 7 ponttal a második helyezett előtt. A szezon 15 lezajlott futamán összesen 187 kiesés történt. 7 különböző versenyző állhatott a győztes dobogó tetejére ebben a szezonban. A legtöbb futamgyőzelmet Emerson Fittipaldi szerezte, 3 alkalommal. A szezon nyitófutamát (Argentin Nagydíj) Hulme nyerte. A szezon legnagyobb meglepetés-győzelmét Hulme szerezte az Argentin Nagydíjon, a 10. rajthelyről indulva. A szezon legszorosabb célba érkezése a Belga Nagydíjon volt, mindössze 0.350 másodperces réssel. A legjobb helyezés-javulást Brambilla érte el a Belga Nagydíjon, a 31. rajthelyről a 9. helyre jőve (22 hellyel előrébb). A legtöbb kiesést a mezőny a Monacói Nagydíjon szenvedte el, 18 versenyző esett ki. A szezon legnagyobb fölényű győzelme a Német Nagydíjon született, 50.7 másodperces előnnyel. A szezon záró futamát (Egyesült Államokbeli Nagydíj) Reutemann nyerte.