Forma-1

A szezonról

Az 1989-es szezon a turbómotorok teljes tilalmával indult: mindenkinek kötelező volt 3,5 literes szívómotorra váltania, a Renault és a Honda pedig új, a Forma-1-ben addig sosem használt V10-es elrendezéssel vágott neki a szezonnak. A szuzukai japán nagydíj 47. körében Ayrton Senna nekiment csapattársa, Alain Prost McLarenjének, amikor megpróbálta előzni a sikánnál - az ütközés eldöntötte a bajnokságot. Prost nem hagyta elmenni maga mellett Sennát; a brazil ezután visszatért a pályára, célba ért, de utólag kizárták, mert a sikánt vágva, nem az eredeti nyomvonalon tért vissza a versenybe. Senna a kizárás után nyíltan Jean-Marie Balestre-t és a FISA-t vádolta politikai beavatkozással, ami évekre elmérgesítette viszonyát a szövetséggel és Prosttal is. Ez volt Prost utolsó szezonja a McLarennél: a Sennával való viszonya annyira megromlott, hogy a francia a Ferrarihoz igazolt a következő évre. Alain Prost nyerte az 1989-es szezon vezetői világbajnokságát, 76 ponttal (McLaren), 16 ponttal a második helyezett előtt. A konstruktőri világbajnokságot a McLaren nyerte, 141 ponttal, 64 ponttal a második helyezett előtt. A szezon 16 lezajlott futamán összesen 235 kiesés történt. 6 különböző versenyző állhatott a győztes dobogó tetejére ebben a szezonban. A legtöbb futamgyőzelmet Ayrton Senna szerezte, 6 alkalommal. A szezon nyitófutamát (Brazil Nagydíj) Mansell nyerte. A szezon legnagyobb fölényű győzelme a Monacói Nagydíjon született, 52.5 másodperces előnnyel. A legjobb helyezés-javulást Danner érte el az Egyesült Államokbeli Nagydíjon, a 26. rajthelyről a 4. helyre jőve (22 hellyel előrébb). A legtöbb kiesést a mezőny az Egyesült Államokbeli Nagydíjon szenvedte el, 19 versenyző esett ki. A szezon legnagyobb meglepetés-győzelmét Mansell szerezte a Magyar Nagydíjon, a 12. rajthelyről indulva. A szezon legszorosabb célba érkezése a Belga Nagydíjon volt, mindössze 1.304 másodperces réssel. A szezon záró futamát (Ausztrál Nagydíj) Boutsen nyerte.