Michele Alboreto

Érdekességek

1984-ben ő lett az első olasz versenyző Arturo Merzario 1973-as szereplése óta, aki a Ferrarinál versenyezhetett - ezzel megtört Enzo Ferrari íratlan szabálya, mely szerint nem szerződtet olasz pilótát. Pályafutása csúcspontja 1985 volt: megnyerte a kanadai és a német nagydíjat, de a Ferrari megbízhatatlansága miatt az utolsó öt futamon sem ért célba, így 20 ponttal maradt le a világbajnokságtól - a Brands Hatch-i futamon turbóhiba miatt kigyulladt kocsijával égve hajtott vissza a boxba, hogy demonstrálja a csapat problémáit. Frank Williams 1988-ra ülést ígért neki, majd mégis Thierry Boutsent igazolta le helyette, ami gyakorlatilag véget vetett élvonalbeli F1-es karrierjének. 1989-ben a Tyrrellnél Monacóban tiltakozásul bojkottálta a csütörtöki edzést, mert a régebbi autót kapta csapattársa mellett - a szezon végén, miután nem mondott le Marlboro-szponzorációjáról a Camel kedvéért, Ken Tyrrell Jean Alesivel váltotta le. 1997-ben megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt Stefan Johansson és Tom Kristensen oldalán, egy körrel megelőzve a második helyen záró gyári McLaren F1 GTR-t. 2001. április 25-én, egy Audi R8 tesztelése közben, a Lausitzringen mintegy 300 km/órás sebességnél egy laza csavar miatt fokozatosan felengedett hátsó kereke - a kocsi átbucskázott a korláton, és a becsapódásban azonnal életét vesztette; 2021-ben Monza utolsó kanyarját Curva Alboretónak nevezték el emlékére. Michele Alboreto 1981 és 1994 között versenyzett a Forma-1-ben, összesen 14 szezonon át, olasz versenyzőként. Karrierje során összesen 186.5 világbajnoki pontot szerzett.