Forma-1

A szezonról

A McLaren-Honda MP4/4 a szezon 16 futamából 15-öt megnyert Ayrton Senna és Alain Prost révén, és csak Monzán maradt ki a győzelmek közül - jórészt saját hiba miatt. Monacóban Senna olyan pole-kört ment, hogy 1,427 másodperccel előzte meg csapattársát; utólag úgy mesélte, mintha egy "alagútban" vezetett volna, a tudatos határain túl. Ugyanezen a monacói futamon Senna több mint fél perces előnnyel vezetett, amikor az alagút bejáratánál hibázott és a korlátnak csapódott - kiszállt az autóból, és aznap már a boxba sem tért vissza, hanem gyalog ment haza. A szezon volt egyben az 1,5 literes turbóformula utolsó éve, mielőtt a szabályalkotók 1989-től végleg betiltották a feltöltött motorokat. Senna úgy nyerte meg pályafutása első világbajnoki címét, hogy összesítésben kevesebb pontot gyűjtött, mint Prost, mert a szabály csak a legjobb futameredményeket számította be. Ayrton Senna nyerte az 1988-es szezon vezetői világbajnokságát, 90 ponttal (McLaren), 3 ponttal a második helyezett előtt. A konstruktőri világbajnokságot a McLaren nyerte, 199 ponttal, 134 ponttal a második helyezett előtt. A szezon 16 lezajlott futamán összesen 215 kiesés történt. 3 különböző versenyző állhatott a győztes dobogó tetejére ebben a szezonban. A legtöbb futamgyőzelmet Ayrton Senna szerezte, 8 alkalommal. A szezon nyitófutamát (Brazil Nagydíj) Prost nyerte. A legjobb helyezés-javulást Tarquini érte el a Kanadai Nagydíjon, a 26. rajthelyről a 8. helyre jőve (18 hellyel előrébb). A szezon legnagyobb fölényű győzelme a Detroiti Nagydíjon született, 38.7 másodperces előnnyel. A legtöbb kiesést a mezőny a Detroiti Nagydíjon szenvedte el, 19 versenyző esett ki. A szezon legszorosabb célba érkezése az Olasz Nagydíjon volt, mindössze 0.502 másodperces réssel. A szezon záró futamát (Ausztrál Nagydíj) Prost nyerte.