Forma-1

A szezonról

Novemberben a FISA véglegesen betiltotta a szívóhatásos aerodinamikát: 1983-tól kötelezővé tették a sík fenéklemezt, mert az előző év tragédiái megmutatták, mennyire veszélyes egyetlen sérült szoknya vagy apró légáramlás-változás is ilyen tempóban. Nelson Piquet Brabham-BMW-vel megszerezte az első olyan világbajnoki címet, amelyet turbómotoros autóval nyertek, miközben a turbó úttörője, a Renault üres kézzel maradt. Alain Prost négy futamot nyert és hosszú ideig vezette a bajnokságot, mégis elveszítette a címet a szezon végi Brabham-hajrával szemben - a Renault pedig a vereséget rá hárítva néhány nappal a szezonzáró után kirúgta saját első számú versenyzőjét. A Prost és a Renault közti viszony annyira elmérgesedett, hogy a francia versenyzőnek Svájcba kellett költöznie, miután felbőszült renault-s dolgozók betörtek a házába és felgyújtották az egyik autóját. Nelson Piquet nyerte az 1983-es szezon vezetői világbajnokságát, 59 ponttal (Brabham), 2 ponttal a második helyezett előtt. A konstruktőri világbajnokságot a Ferrari nyerte, 89 ponttal, 10 ponttal a második helyezett előtt. A szezon 15 lezajlott futamán összesen 203 kiesés történt. 8 különböző versenyző állhatott a győztes dobogó tetejére ebben a szezonban. A legtöbb futamgyőzelmet Alain Prost szerezte, 4 alkalommal. A szezon nyitófutamát (Brazil Nagydíj) Piquet nyerte. A szezon legnagyobb meglepetés-győzelmét Watson szerezte az Egyesült Államokbeli Nyugati Nagydíjon, a 22. rajthelyről indulva. A legjobb helyezés-javulást Watson érte el az Egyesült Államokbeli Nyugati Nagydíjon, a 22. rajthelyről az 1. helyre jőve (21 hellyel előrébb). A legtöbb kiesést a mezőny a San Marinó-i Nagydíjon szenvedte el, 16 versenyző esett ki. A szezon legnagyobb fölényű győzelme a Német Nagydíjon született, 70.7 másodperces előnnyel. A szezon legszorosabb célba érkezése az Európai Nagydíjon volt, mindössze 6.571 másodperces réssel. A szezon záró futamát (Dél-afrikai Nagydíj) Patrese nyerte.