Forma-1

A szezonról

A szárny-őrület a Spanyol Nagydíjon (Montjuïc) tetőzött: mindkét gyári Lotus 49-es (Graham Hill és Jochen Rindt autója is) a nagy sebességnél kialakuló terhelés miatt eltörő szárnytartó következtében súlyos balesetet szenvedett. A nemzetközi sportfelügyelet a Monacói Nagydíj hétvégéjén rendkívüli üléssel azonnal betiltotta a korlátozás nélküli, magas szárnyakat. A szárnyakat később, jóval szigorúbb, alacsonyabb és kisebb formában engedélyezték újra - ezzel véget ért a rövid, de veszélyes "magas szárny"-korszak. A szezonban több csapat (Lotus, Matra, McLaren) is kísérletezett négykerék-hajtású autókkal, jobb nedves-pályás tapadást remélve tőlük - de a kísérlet zsákutcának bizonyult, mert az aerodinamikai tapadás olcsóbban és egyszerűbben oldotta meg ugyanazt a problémát; a négykerék-hajtást a szezon után elvetették. Jackie Stewart fölényesen nyerte meg első világbajnoki címét az új Matra MS80-nal, a szezon első hat futamából ötöt megnyerve. Jackie Stewart nyerte az 1969-es szezon vezetői világbajnokságát, 63 ponttal (Matra-Ford), 26 ponttal a második helyezett előtt. A konstruktőri világbajnokságot a Matra-Ford nyerte, 66 ponttal, 15 ponttal a második helyezett előtt. A szezon 11 lezajlott futamán összesen 93 kiesés történt. 5 különböző versenyző állhatott a győztes dobogó tetejére ebben a szezonban. A legtöbb futamgyőzelmet Jackie Stewart szerezte, 6 alkalommal. A szezon nyitófutamát (Dél-afrikai Nagydíj) Stewart nyerte. A szezon legnagyobb meglepetés-győzelmét Stewart szerezte a Dél-afrikai Nagydíjon, a 4. rajthelyről indulva. A szezon legnagyobb fölényű győzelme a Német Nagydíjon született, 57.7 másodperces előnnyel. A szezon legszorosabb célba érkezése az Olasz Nagydíjon volt, mindössze 0.080 másodperces réssel. A legtöbb kiesést a mezőny a Kanadai Nagydíjon szenvedte el, 13 versenyző esett ki. A legjobb helyezés-javulást Brabham érte el az Egyesült Államokbeli Nagydíjon, a 18. rajthelyről a 4. helyre jőve (14 hellyel előrébb). A szezon záró futamát (Mexikói Nagydíj) Hulme nyerte.