Forma-1

A szezonról

A szezon az egyik legdrámaibb fordulóval zárult: a bajnokság sorsa az utolsó futamon, Mexikóvárosban dőlt el. A 31. körben Lorenzo Bandini Ferrarija a BRM-es Graham Hill mögé zárkózva összeütközött riválisával, aki kicsúszott és a korlátnak csapódott - ez az ütközés végül eldöntötte a bajnokság sorsát. A Ferrari csapatutasítással engedte maga elé John Surtees-t a saját versenyzőjének, Bandininek, hogy Surtees minél magasabb helyen érjen célba és megszerezhesse a címet. John Surtees ezzel az egyetlen versenyző lett a történelemben, aki motoros (korábban hétszeres) és Forma-1-es világbajnoki címet is szerzett. John Surtees nyerte az 1964-es szezon vezetői világbajnokságát, 40 ponttal (Ferrari), 1 ponttal a második helyezett előtt. A konstruktőri világbajnokságot a Ferrari nyerte, 45 ponttal, 3 ponttal a második helyezett előtt. A szezon 10 lezajlott futamán összesen 99 kiesés történt. 5 különböző versenyző állhatott a győztes dobogó tetejére ebben a szezonban. A legtöbb futamgyőzelmet Jim Clark szerezte, 3 alkalommal. A szezon nyitófutamát (Monacói Nagydíj) Hill nyerte. A legtöbb kiesést a mezőny a Monacói Nagydíjon szenvedte el, 14 versenyző esett ki. A szezon legszorosabb célba érkezése a Brit Nagydíjon volt, mindössze 2.800 másodperces réssel. A szezon legnagyobb fölényű győzelme a Német Nagydíjon született, 75.6 másodperces előnnyel. A szezon legnagyobb meglepetés-győzelmét Bandini szerezte az Osztrák Nagydíjon, a 7. rajthelyről indulva. A legjobb helyezés-javulást Maggs érte el az Osztrák Nagydíjon, a 19. rajthelyről a 4. helyre jőve (15 hellyel előrébb). A szezon záró futamát (Mexikói Nagydíj) Gurney nyerte.