Lorenzo Bandini

Érdekességek

Az akkor még olasz gyarmat Líbiában, Barcében született, családja 1939-ben Toszkánába költözött; apja 15 éves korában halt meg, ami arra kényszerítette, hogy autószerelő-inasként dolgozzon Milánóban. Motorkerékpárról váltott autóra 1957-ben, egy kölcsönkapott Fiat 1100-zal; egy évvel később osztálygyőzelmet aratott a Mille Miglián egy Lancia Appia Zagatóval. Ferrari-debütálása a monacói nagydíjon rögtön dobogót hozott: harmadik helyen ért célba az istálló színeiben első alkalommal. 1963-ban élte legjobb hosszútávú szezonját: Ludovico Scarfiottival megnyerte a Le Mans-i 24 órást, és második lett a Sebringi 12 óráson. Az 1964-es mexikói nagydíjon második helyen haladva átengedte csapattársát, John Surteest, ezzel segítve őt a világbajnoki cím megszerzésében. 1965-ben megnyerte a szicíliai Targa Floriót. 1967. május 7-én, a monacói nagydíj 82. körében a kikötői sikánban elvesztette uralmát Ferrarija fölött, a hátsó kereke nekicsapódott a korlátnak, az autó felborult és kigyulladt a szalmabálák között, amelyek a pálya szélét szegélyezték; testének több mint 70 százalékán szenvedett égési sérülést, mellkasát is súlyos törések érték, és három nappal később, 31 évesen belehalt sérüléseibe. Lorenzo Bandini Forma-1-es pályafutása az 1961 és 1967 közötti időszakra esett, összesen 7 szezonon át, olasz versenyzőként. Karrierje során összesen 58 világbajnoki pontot szerzett.