Jim Clark

Érdekességek

Skóciai, Fife megyei gazdálkodó családban nőtt fel, öt gyerek közül az egyetlen fiúként; szülei eleinte ellenezték a versenyzést, ő 1956-ban helyi ralikon és dombászásokon kezdett egy Sunbeam-Talbottal. 1960-ban megnyerte a Formula Junior-bajnokságot, legyőzve többek között John Surteest is, ez a teljesítmény keltette fel Colin Chapman figyelmét, és indította el Lotus-karrierjét. 1961-ben a monzai nagydíjon összeütközött Wolfgang von Tripsszel, aki a balesetben életét vesztette tizenöt nézővel együtt; Clarket emberölés gyanújával is vizsgálták, de a nyomozás elkerülhetetlen balesetnek minősítette az esetet, és a vádat ejtették. Az 1963-as szezonban a versenyek köreinek 71,47 százalékát vezette, ez a rekord 60 évig, egészen Max Verstappen 2023-as teljesítményéig állt fenn. 1965-ben ugyanabban a naptári évben nyerte meg a világbajnokságot és az Indianapolis 500-at is, egyedüliként a történelemben; Indianapolisban a 200 körből 190-et vezetve az első nem amerikai győztes lett 1916 óta. 1968. április 7-én, a hockenheimi Formula 2-es futam (nem világbajnoki nagydíj) ötödik körében lesodródott a pályáról és fák közé csapódott Lotus 48-asával; a baleset okát valószínűleg egy defektes hátsó gumiban látták, bár ez sosem nyert egyértelmű bizonyítást, és versenyzőtársai, köztük Jack Brabham és John Surtees is kizárták a vezetői hibát. A skóciai Chirnside-ban van eltemetve, sírkövén saját kérésére a 'gazdálkodó' felirat áll a 'versenyző' előtt; szülőfalujában, Kilmanyben életnagyságú szobor őrzi emlékét. Jim Clark Forma-1-es pályafutása az 1960 és 1968 közötti időszakra esett, összesen 9 szezonon át, brit versenyzőként. 2-szor lett világbajnok (1963, 1965). Karrierje során összesen 255 világbajnoki pontot szerzett.