Forma-1

A szezonról

Az Ascari halála után anyagi bajba jutó Lancia-csapat ingyen adta át teljes versenyfelszerelését - hat versenykész D50-es autót és további alvázakat - a Ferrarinak, amely így "Lancia-Ferrari" néven versenyzett tovább. A szezonzáró olasz nagydíjon Monzában Fangiónak eltört a kormányműve, riválisa, a csapattárs Luigi Musso pedig megtagadta, hogy átadja neki az autóját a bajnoki cím érdekében. Ehelyett a fiatal brit Peter Collins - akinek saját maga is esélye lett volna a világbajnoki címre - sportszerűen átadta autóját Fangiónak egy rutin kiállás során, lemondva ezzel a saját győzelmi esélyéről. Fangio a Collins autójával másodikként ért célba Stirling Moss mögött; Collins önfeláldozása azóta is a Formula-1 egyik legemlékezetesebb sportszerűségi gesztusaként él a köztudatban. Juan Fangio nyerte az 1956-es szezon vezetői világbajnokságát, 30 ponttal (Ferrari), 3 ponttal a második helyezett előtt. A szezon 8 lezajlott futamán összesen 96 kiesés történt. 4 különböző versenyző állhatott a győztes dobogó tetejére ebben a szezonban. A legtöbb futamgyőzelmet Juan Fangio szerezte, 3 alkalommal. A szezon nyitófutamát (Argentin Nagydíj) Fangio nyerte. A legjobb helyezés-javulást Freeland érte el az Indianapolisi 500-on, a 26. rajthelyről a 3. helyre jőve (23 hellyel előrébb). A szezon legnagyobb fölényű győzelme a Belga Nagydíjon született, 111.3 másodperces előnnyel. A szezon legszorosabb célba érkezése a Francia Nagydíjon volt, mindössze 0.300 másodperces réssel. A legtöbb kiesést a mezőny a Brit Nagydíjon szenvedte el, 17 versenyző esett ki. A szezon legnagyobb meglepetés-győzelmét Moss szerezte az Olasz Nagydíjon, a 6. rajthelyről indulva. A szezon záró futamát (Olasz Nagydíj) Moss nyerte.