Piero Taruffi

Érdekességek

Taruffi motorversenyzőként indult: 1932-ben megnyerte az 500 köbcentis motoros Európa-bajnokságot Nortonnal, majd 1937-ben rövid ideig a motoros szárazföldi sebességi világrekordot is birtokolta 274,18 km/órás tempóval. Mérnöki affinitása is legendás volt: társtervezője volt a rekorddöntögető Cisitalia "Tarf" és a Gilera "Rondine" konstrukcióknak, ami hozzájárult a "mérnök" becenévhez. Egyetlen Forma-1-es futamgyőzelmét az 1952-es svájci nagydíjon szerezte, a rajttól a célig vezetve a mezőnyt. Pályafutását az 1957-es Mille Miglián zárta: megnyerte a verseny utolsó kiírását egy Ferrari 315 S-sel, de a napot beárnyékolta Alfonso de Portago halálos balesete, amely a versenyzőn és navigátorán kívül kilenc nézőt is megölt - Taruffi ezután, 50 évesen visszavonult a versenyzéstől. Piero Taruffi Forma-1-es pályafutása az 1950 és 1956 közötti időszakra esett, összesen 6 szezonon át, olasz versenyzőként. Karrierje során összesen 41 világbajnoki pontot szerzett.