Forma-1

A szezonról

Alberto Ascari lett az első versenyző, aki sikeresen megvédte világbajnoki címét - és ez maradt, egészen a közelmúltig, az utolsó világbajnoki cím olasz versenyző számára. A futamokat 1953-ban is a kisebb, 2 literes Formula-2-es szabályok szerint rendezték, az Indianapolis 500 pedig továbbra is külön, amerikai AAA-szabályok szerint futott, mégis beleszámított a bajnokságba. Ascari győzelmi sorozata ekkor érte el a csúcspontját: a nagydíjakon (az Indy 500-at nem számítva) kilenc egymást követő futamgyőzelmet gyűjtött össze 1952 és 1953 folyamán, ez a rekord sokáig megdöntetlen maradt. Alberto Ascari nyerte az 1953-es szezon vezetői világbajnokságát, 34.5 ponttal (Ferrari), 6.5 ponttal a második helyezett előtt. A szezon 9 lezajlott futamán összesen 129 kiesés történt. 5 különböző versenyző állhatott a győztes dobogó tetejére ebben a szezonban. A legtöbb futamgyőzelmet Alberto Ascari szerezte, 5 alkalommal. A szezon nyitófutamát (Argentin Nagydíj) Ascari nyerte. A szezon legnagyobb fölényű győzelme az Indianapolisi 500-on született, 210.9 másodperces előnnyel. A legjobb helyezés-javulást Davies érte el az Indianapolisi 500-on, a 32. rajthelyről a 10. helyre jőve (22 hellyel előrébb). A legtöbb kiesést a mezőny az Indianapolisi 500-on szenvedte el, 30 versenyző esett ki. A szezon legnagyobb meglepetés-győzelmét Hawthorn szerezte a Francia Nagydíjon, a 7. rajthelyről indulva. A szezon legszorosabb célba érkezése a Francia Nagydíjon volt, mindössze 1.000 másodperces réssel. A szezon záró futamát (Olasz Nagydíj) Fangio nyerte.