Forma-1

A szezonról

Az 1950-es Silverstone-i brit nagydíj volt a világbajnokság történetének első futama; a Királyi Család is a helyszínen volt, és a 200 000 fős tömeg előtt hivatalosan az "Európa Nagydíja" címet is viselte - először fordult elő, hogy ez a rangos cím nem olasz vagy francia pályára került. A mezőny meglepően idős volt: az indulók átlagéletkora 39 év volt, a győztes Farina 43 évesen ért célba elsőként. A háború előtt tervezett, kompresszoros Alfa Romeo 158 "Alfetta" gyakorlatilag verhetetlen volt: minden olyan futamot megnyert, amelyen elindult. A pontszámba beleszámított az Indianapolis 500 is, de teljesen külön világként: amerikai AAA-szabályok szerint zajlott, az európai gyártók - így az Alfa Romeo sem - neveztek rá, az amerikai versenyzők pedig gyakorlatilag sosem jelentek meg az európai futamokon. Nino Farina nyerte az 1950-es szezon vezetői világbajnokságát, 30 ponttal (Alfa Romeo), 3 ponttal a második helyezett előtt. A szezon 7 lezajlott futamán összesen 80 kiesés történt. 3 különböző versenyző állhatott a győztes dobogó tetejére ebben a szezonban. A legtöbb futamgyőzelmet Nino Farina szerezte, 3 alkalommal. A szezon nyitófutamát (Brit Nagydíj) Farina nyerte. A szezon legnagyobb meglepetés-győzelmét Parsons szerezte az Indianapolisi 500-on, az 5. rajthelyről indulva. A legjobb helyezés-javulást Wallard érte el az Indianapolisi 500-on, a 23. rajthelyről a 6. helyre jőve (17 hellyel előrébb). A szezon legszorosabb célba érkezése a Svájci Nagydíjon volt, mindössze 0.400 másodperces réssel. A szezon legnagyobb fölényű győzelme az Olasz Nagydíjon született, 78.6 másodperces előnnyel. A legtöbb kiesést a mezőny az Olasz Nagydíjon szenvedte el, 21 versenyző esett ki. A szezon záró futamát (Olasz Nagydíj) Farina nyerte.