A Forma-1 aktuális szezonjának élő állása, versenynaptárja és pályái, kiegészítve a teljes, 1950-ig visszanyúló bajnok-történelemmel és minden idők legjobbjaival.
2026 · 15. forduló a 23-ból
Élő F1-közvetítés
Az élő közvetítés adatai jelenleg nem érhetők el (átmeneti technikai hiba) - próbáld frissíteni az oldalt, vagy nézz vissza később.Ez az oldal Google Analytics-et használ a látogatottság méréséhez. Ehhez a hozzájárulásod szükséges - részletek az adatvédelmi tájékoztatóban. Adatvédelmi tájékoztató
brit · 1963–1971
A Ford-Cosworth DFV motor 1967-es bemutatkozása fordulópontot hozott: Chapman rávette a Fordot, hogy finanszírozza az új V8-as versenymotor fejlesztését, cserébe pedig - legalábbis kezdetben - kizárólagos hozzáférést kapott hozzá. A Lotus 49-es 1967-ben, a holland nagydíjon, rögtön bemutatkozó futamán győzött Jim Clarkkal - ritka pillanat, amikor egy vadonatúj autó-motor kombináció elsőre nyer. Clark 1967-ben négy futamot nyert az új autóval, a világbajnoki címet mégis megbízhatósági problémák vitték el a csapattól; Clark 1968 áprilisában, egy hockenheimi Formula-2-es futamon életét vesztette. Clark halála után Graham Hill vette át a csapat vezetését, és három futamgyőzelemmel megszerezte második világbajnoki címét a továbbfejlesztett Lotus 49B-vel. 1970-ben Jochen Rindt a monacói nagydíjon aratta a 49-es utolsó győzelmét, majd egy monzai szabadedzésen halálos balesetet szenvedett - így lett, mindmáig egyedülálló módon, posztumusz világbajnok. A Lotus 49-es pályafutása alatt összesen tizenkét futamgyőzelmet és két világbajnoki címet hozott a csapatnak, mielőtt átadta helyét az ékformájú Lotus 72-esnek. A Lotus-Ford (brit) Forma-1-es pályafutása az 1963 és 1971 közötti időszakra esett, összesen 5 szezonon át. Egyszer nyerte meg a konstruktőri világbajnokságot (1968). A csapat összesen 174 konstruktőri világbajnoki pontot szerzett.