Forma-1

A szezonról

Schumacher a brit nagydíjon, Silverstone-ban súlyos balesetet szenvedett a Stowe-kanyarban és eltörte a lábát, ami hónapokra kizárta a versenyzésből. A Ferrari a kiesett Schumacher helyére Mika Salót állította be, aki Németországban győzelemhez segítette Eddie Irvine-t, majd Monzában maga is harmadik lett. A maláj nagydíjon a Ferrari csapatutasítást adott: a célegyenes előtt négy körrel Schumacher (aki csak a szezon utolsó két futamára tért vissza, hogy csapattársát segítse) lelassított, hogy Irvine átvegye a vezetést és megnyerje a futamot - a Ferrari párosát a futam után egy oldalterelő-lemez szabálytalansága miatt kizárták, majd fellebbezés után visszaminősítették őket. A Ferrari 16 év után, 1983 óta először szerezte meg a konstruktőri világbajnoki címet, ezzel megkezdve a csapat 2004-ig tartó, hat egymást követő konstruktőri címmel jellemzett legsikeresebb korszakát. Mika Häkkinen nyerte az 1999-es szezon vezetői világbajnokságát, 76 ponttal (McLaren), 2 ponttal a második helyezett előtt. A konstruktőri világbajnokságot a Ferrari nyerte, 128 ponttal, 4 ponttal a második helyezett előtt. A szezon 16 lezajlott futamán összesen 171 kiesés történt. 6 különböző versenyző állhatott a győztes dobogó tetejére ebben a szezonban. A legtöbb futamgyőzelmet Mika Häkkinen szerezte, 5 alkalommal. A szezon nyitófutamát (Ausztrál Nagydíj) Irvine nyerte. A legtöbb kiesést a mezőny az Ausztrál Nagydíjon szenvedte el, 14 versenyző esett ki. A legjobb helyezés-javulást Badoer érte el a San Marinó-i Nagydíjon, a 22. rajthelyről a 8. helyre jőve (14 hellyel előrébb). A szezon legnagyobb fölényű győzelme a Monacói Nagydíjon született, 30.5 másodperces előnnyel. A szezon legszorosabb célba érkezése az Osztrák Nagydíjon volt, mindössze 0.313 másodperces réssel. A szezon legnagyobb meglepetés-győzelmét Herbert szerezte az Európai Nagydíjon, a 14. rajthelyről indulva. A szezon záró futamát (Japán Nagydíj) Häkkinen nyerte.