Montjuïc

Érdekességek

A pálya egy 1932-es utcai futamból nőtt ki a Montjuïc-domb erdős oldalában; az 1933-as verseny keleti szakasza vált a végleges Montjuïc-körré, amely a Penya Rhin-nagydíjnak adott otthont - a terület ma az 1992-es olimpia létesítményeit magába foglaló Anella Olímpica része. Ugyanez a domb adott helyet az 1929-es Barcelonai Nemzetközi Kiállításnak; a pálya olyan monumentális épületek tövében kanyargott, mint a Palau Nacional vagy a Poble Espanyol 'spanyol falu' együttese. Az 1969-es spanyol nagydíjon a Lotus-csapat mindkét gépén a felfüggesztésre szerelt magas szárny tört el: Graham Hillé a 8. körben, Jochen Rindté a 19.-ben - méghozzá pontosan ugyanazon a helyen, ahol Rindt kocsija a levegőbe emelkedve Hill már roncsként ott álló autójába csapódott, és egy pályabíró elvesztette a fél szemét. A baleset olyan felháborodást keltett, hogy a nemzetközi szövetség a következő futam, a monacói nagydíj első szabadedzése után azonnal betiltotta a magas szárnyakat - onnantól csak a karosszériához rögzített, szigorúan korlátozott méretű elemek maradtak megengedettek. 1975-ben a versenyzők szövetsége sztrájkba lépett, mert a védőkorlátokat hevenyészve, sokszor csak kézzel meghúzott csavarokkal szerelték fel; a rendezők jogi lépésekkel fenyegetőztek, mire a csapatok visszavonulót fújtak. A 26. körben Rolf Stommelen hátsó szárnya tört el, kocsija átrepült a védőkorláton, és négy embert ölt meg; a tragédia után Montjuic többé nem kapott Forma-1-futamot. Ugyanezen a futamon szerezte meg Lella Lombardi a fél pontot a hatodik helyért - így ő maradt az egyetlen női versenyző, aki valaha világbajnoki pontot szerzett a Forma-1-ben. A pálya helyszíne: Barcelona, Spanyolország. A naptáron 1969 óta szerepel, azóta 4 versenyt futottak itt, legutóbb 1975-ban. A pálya első győztese Jackie Stewart volt, 1969-ban. Legutóbb (1975) Jochen Mass állhatott a dobogó tetejére itt. Ezen a pályán Jackie Stewart a legeredményesebb, 2 győzelemmel.

A pálya története