Circuit Bremgarten

Érdekességek

A Circuit Bremgarten Bern melletti Bremgartenwald erdejében futott, 7,28 km hosszan, 13 kanyarral; jellegzetessége volt, hogy nem volt valódi hosszú egyenese - szinte végig gyors, egymásba érő ívekből állt. A fás, árnyékos nyomvonalon gyakran változott a fényviszony és az útburkolat állapota, ami esőben különösen veszélyessé tette; itt vesztette életét 1934-ben Hugh Hamilton, 1948-ban pedig egyszerre Achille Varzi versenyző és Omobono Tenni motorversenyző. Az 1950-es svájci nagydíjat, mindössze néhány héttel a Forma-1-történelmet nyitó Silverstone-i és monacói futam után, Nino Farina nyerte Alfa Romeóval - a pole-pozíciós Fangio elektromos hiba miatt esett ki. 1953-ban Alberto Ascari egy kényszerű kiállás után negyedik helyről vágott vissza, körről körre előzve Fangiót és csapattársait, hogy megnyerje a futamot és ezzel másodszor is világbajnoki címet szerezzen Bremgartenben. 1954-ben Fangio, immár Mercedesszel, esőben a rajttól a célig vezetve nyerte meg a futamot, és ezzel másodszor is világbajnok lett - ez lett az utolsó világbajnoki futam, amit valaha Bremgartenben rendeztek. Az 1955-ös Le Mans-i katasztrófa után Svájc betiltotta az ütközés- és előzésveszélyes motorsportot, ezért az augusztusra tervezett svájci nagydíjat lemondták, és a Bremgarten soha többé nem adott otthont hivatalos versenynek. A pálya helyszíne: Bern, Svájc. A naptáron 1950 óta szerepel, azóta 5 versenyt futottak itt, legutóbb 1954-ban. A pálya első győztese Nino Farina volt, 1950-ban. Legutóbb (1954) Juan Fangio állhatott a dobogó tetejére itt. Ezen a pályán Juan Fangio a legeredményesebb, 2 győzelemmel. Csapatok szintjén a Alfa Romeo uralja ezt a pályát, 2 győzelemmel.

A pálya története